Click on this sentence for the original English article (aboutislam.net).
Sziasztok!
Alkalmam nyílt interjút készítenem decemberben Lénárd Annával, akinek a neve sokat emlegetetté vált népszerű sétavállalkozása (Sétaműhely) kapcsán. Ám az utóbbi években a médiában való szerepléseinek a száma igencsak megugrott egy témának köszönhetően, melynek megismerésére egyre nagyobb az igény. Ez nem más, mint maga az iszlám.
(A cikk eredeti forrásáért kattints a felső angol mondatra.)
Kicsoda Lénárd Anna?
Lénárd Anna egy Budapesten élő képzőművész, ki hosszú évek óta idegenvezetőként tevékenykedik, valamint a Sétaműhely megalapítója. Két évvel ezelőtt vette fel az iszlám vallást. Beszélgettünk az új túraprojektjéről aminek a célja a helyiekhez közelebb hozni az iszlámot.
Árulj el pár mondatot magadról.
– A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végeztem egészségügyi tanulmányaimat követően. Évekig dolgoztam szabadúszó művészként, mialatt túrákat vezényeltem amerikai turistáknak, hogy finanszírozni tudjam a tanulmányaimat és a művészetemet. Ez inspirált arra, hogy kidolgozzak tematikus túrákat különböző témákban, melyek igazán érdekelnek: a magyar politikai múlt ködös megragadása, Budapesten élő kisebbségek és bevándorlók, nemi és társadalmi kérdések. Jelenleg a DLA (művész doktori) disszertációmon dolgozok: “Diapraxis és társadalom – Városi dialógustúra médiumként.”
Hogyan tértél át az Iszlámra?
– 16 éves voltam, mikor úgy döntöttem, hogy megkeresztelkedek. Azonban tíz év aktív vallásos élet után otthagytam a katolikus egyházat, mert nem tudtam egyetérteni bizonyos teológiai kérdésekkel és nehézségeim támadtak a hétköznapi vallásgyakorlattal is.
Abban az időben, nem volt semmilyen kapcsolatom az iszlámmal, főleg hogy akkor még csak párezer muszlim élt Magyarországon. Amikor először találkoztam muszlimokkal, teljesen ámulatba ejtettek komoly elköteleződésükkel a hitük iránt. Nagyon gyorsan rájöttem, hogy ez a hit nem is különbözik sokban attól, amit a kereszténység és a zsidóság vall, viszont ez sokkal logikusabb, tisztább és átfogóbb.
Hogyan kezdődött a muszlim sétatúrák megalapításának ötlete?
– A Sétaműhely nevű projekt az aktualitásokra fókuszál. Öt évvel ezelőtt az embereket leginkább Budapest politikai múltja érdekelte. Két-három évvel ezelőtt nagyon sok zsidó – és roma-túrát adtunk. Múlt év óta viszont a muszlim túra a legizgalmasabb a látogatóink körében és a leghosszabb is egyben.
Az iszlám akkor lépett reflektorfénybe, mikor Orbán Viktor miniszterelnök elindította 2015-ben erős menekültellenes kampányát. Ez rasszizmust és xenofóbiát váltott ki az emberekből az igen kicsi, hazai muszlim közösség irányába. Ugyanakkor, a közönségünk megnövekedett érdeklődésükkel együtt, vajon kik ezek a muszlimok. A hazaiaknak nagyon kicsi ismerete van az iszlámról és a szociális turisták mindig az első forrásból akarnak mindent megtudni, felfedezni. Úgyhogy megszerveztünk egy túrát, amely mecseteket, halal boltokat és muszlim iskolákat látogat. Egyből népszerű lett.
Biztos vagyok benne, hogy a munkád csupa élmény. Hogyan néz ki egy túra?
– Általában 2-3 órásak, ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy látogató eltudjon szakadni lélekben a hétköznapi sürgés-forgásból. A város ismeretlen pontjait fedezzük fel együtt, így az emberek tényleg valódi turistáknak és felfedezőknek érzik magukat annak ellenére, hogy a mindennapok során rendszeresen elhaladnak mellettük. Találkozni a szomszédaikkal, kikkel azelőtt sosem beszéltek izgalmas élmény számukra.
A túráink közösségi programok, így nagy hangsúlyt fektetünk a közönség kommunikációba történő bevonásába, beszélgetések kezdeményezésére. De természetesen aki csak a háttérben szeretne maradni és hallgatni az előadást, akkor ezt megteheti, senki sincs kényszerítve arra, hogy aktívan vegyen részt. Mindenesetre kapnak gondolkodnivalót, míg egyik helyről a másikra megyünk.
Milyen a muszlim séta felépítése nagyvonalakban?
– A muszlim túránál első állomásunk Budapest legrégibb lakás-mecsete, ahol a csoport találkozhat muszlimokkal és megismerhetik a hitüket, az iszlám öt pillérét és hogy a muszlimok hogyan végzik vallásgyakorlatukat a mindennapokban, mint az imádkozást, a böjtölést és a jótékonykodást.
Mikor kilépünk a mecsetből, ismertetőt tartok arról, hogyan élik a magyar muszlimok hétköznapjaikat, hol tudnak ruhát vásárolni, miért nem isznak alkoholt, hova mennek ha kölcsönt kell kérniük, stb.
Mivel a kisebbség tényleg elég kicsi itt, nincs sok jellegzetes látogatnivaló hely. Ezért is nagy meglepetés az emberek számára, mikor a túrát a Budapest Mecsetben fejezzük be, ami a legnagyobb iszlám központja Kelet-Európának. Ez a túra vége, ahol a valódi feszültség kijön és a vendégek elkezdenek kérdezősködni a jelenlegi politikai problémákról, terrorizmusról, az ISIS-ről és mindenről, ami felől a médiában hallottak.
A muszlim sétatúra eredetileg három órás, de sosem végzünk öt óránál hamarabb. Az emberek feszültek a média erős nyomása miatt, így sok kérdésük van. Gyakran ott maradnak túránk végállomásánál még egy órára a túra befejezte után.
Kizárólag a helyi magyaroknak szólnak a túrák vagy elérhető angolul beszélő turistáknak és itt-élőknek is?
– Túráink elsősorban magyarokat céloznak meg, de természetesen időnként külföldieknek is adunk sétákat mikor egy különleges téma iránt érdeklődnek, illetve módszertanunk iránt. A helyiekre fókuszálunk, mivel személyes kapcsolatok felépítését tűztük ki célunkként és elszeretnénk terjeszteni az ismereteket az iszlámról a magyarok körében. A polgároknak tudnia kéne egymás kultúrájáról és múltjáról.
Ezen belül főleg az értelmiségieket és a médiát célozzuk, mert nézzünk szembe a ténnyel: a magyarok többsége sosem csatlakozna a túráinkhoz. Nem tudnak róluk. Azonban, mikor egy újságíró ír rólunk vagy egy tanár csatlakozik egyik csoportos túránkhoz, akkor meghívnak hogy tartsak előadást az egyetemen és ez válthat ki hosszú távú hatást a társadalomra.
És úgy találtad, hogy a magyarok nyitottak olyan kezdeményezésekre, mint a muszlim sétatúra?
– A magyar a legidegengyűlölőbb nemzetként ismert Európában. Ám személyesen csak pici konfliktusaim voltak az utcán vagy a munkában. Szabadúszó vagyok. Gyakran hallom a barátaimtól akik alkalmazottak, hogy sok problémájuk akad a munkahelyükön a kendő viselése miatt, illetve amiatt is, ha az imaidőt betartva imádkozni próbálnak ott.
De mindezek ellenére, a muszlim sétatúráink népszerűek. Kis közönségem volt a legelején, mikor elkezdtem a túrákat levezényelni. De tudod, a negatív reklám is egy reklám. A bevándorlási krízis és az amerikai elnöki választások a programunkat nagyon népszerűvé tették.
Napjainkban, majdnem minden héten adunk túrákat mivel hogy rengeteg ember érdeklődik. Olyan is előfordul, hogy kis cégek rendelnek túrát amolyan csapatépítő programnak. Múlt héten a vendégünk egy zsidó ifjúsági csoport volt, akik többet akartak tudni az iszlám és a zsidóság hasonlóságairól.
Mik az általános visszajelzések azoktól, akik sétálni mentek veletek?
– Nagyon sok lelkes visszajelzést kapunk, ami azt mutatja, hogy az emberek megvannak könnyebbülve a túra után. Legtöbbjük sosem találkozott előtte muszlimmal, sosem ment be egy mecsetbe, minden információt a TV-n vagy az interneten keresztül szereztek meg.
Még egy adománygyűjtést is létrehoztál a Generosity.com-on?
– Így van. A túravezetés nem kerül sokba, ami bonyolult az a mögöttük levő infrastruktúra felépítése. Létrehoztunk egy civil szervezetet, építettük egy weboldalt és reklámozzuk a túrákat. Beszeretnénk vinni a túrákat az általános iskolákba és a középiskolákba is, mert a jelenlegi államilag ellenőrzött oktatásrendszer nem ad valós információt a diákoknak az iszlámról. Így hát folyamatosan keresünk támogatókat. Szerencsére, az emberek együttérzőek, de szükségünk van egy sokkal erősebb partnerhálózatra.
Vannak-e hasonló kezdeményezések, egyesületek a dáwára (hithirdetésre), mint a muszlim sétatúra, melyeknek célja a muszlimokat és nem-muszlimokat egymáshoz közelebb hozni Magyarországon?
– Igen, vannak vallásközi párbeszédek, de a véleményem szerint a diapraxis sokkal hatásosabb módszer lenne. Azt jelenti, hogy emberek különböző kulturális vagy vallási háttérrel egy bizonyos fajta tevékenységet együtt végezve közelebb kerülnek egymáshoz, még ha nem is folytatnak egymással közvetlen párbeszédet. Sétálni és felfedezni a várost ilyesfajta tevékenység.
Sajnos, a legtöbb kezdeményezés nem foglalja magába a muszlimokat, mivel mint említettem korábban, a muszlim közösség túl kicsi és nem igazán integrálódtak be teljesen a társadalomba. Az első kezdeményezés amelyről hallottam, az a Salaam-Schalom, amit Armin Langer alapított, hogy megkönnyítse a muszlim-zsidó párbeszédet. Németországban kezdődött és a tavalyi évben egy ága formát öltött Magyarországon is.
Végezetül, véleményed szerint mit tudna tenni a muszlim közösség annak érdekében, hogy jobb fényben legyenek bemutatva a magyar nem-muszlimok és a média szemében?
– Ha valakit megtámadnak, a természetes reakció az, ha elbújik és bezárkózik. Nyitottságot várunk a társadalom többségétől, holott mindkét oldalnak nyitnia kéne. Mosolyra, kommunikációra és mecsetekben szervezett nyílt napokra sokkal jobban szükségünk van, mint eddig valaha; hogy kevesebb hangsúlyt fektessünk a különbségekre, amelyek elválasztanak minket és hogy megmutassuk a belső értékeinket melyek pont összehozzák az iszlámot és a muszlimokat a nem-muszlim társadalommal.