Hijab Story by Khadija: Gyémántok selyemlepelben III.

Hidzsábsztorim legelső fejezetében kitértem arra, hogy a hidzsáb esszenciája abban rejlik, hogyan lehet egy nő anélkül gyönyörű, hogy a hangsúlyt a szexualitásra helyezné. Valljuk be, mifelénk a kettőt külön helyezni elég nehéz.

Én eltökéltem, hogy azok közé szeretnék tartozni, akik segítenek kibontogatni a skatulyáikból kendős nőtársaikat. Hogy ki mire nyitott az másodlagos, de a szó elszáll, az írás megmarad. Ám nem mindig fogok és nem is akarok érvelni azzal, mi iszlámilag teljesen helyes egy muszlim nő megjelenésében, illetve viselkedésében. Egyik “tábort” sem szándékozom kielégíteni véleményemmel. Hiszem, hogy tökéletes egyetértésben senkivel sem leszek, ezzel pedig együtt tudok élni 😊

Az utóbbi hetekben sokat olvasgatom muszlimok véleményét, kommentárjait a világ dolgairól, de az egyik örök főtéma az öltözködés. Nagyon szeretek olvasgatni ruházkodási tippekről és kísérletezgetni pár stílussal, főleg hogy idehaza a bő abaya-gyűjteményemet már sajnos nem tudom nyugodt szívvel hordani és a két részes öltözékek összeállítása nem is olyan egyszerű, mint elsőre egy külső szemlélő hinné – na meg plusz még megtalálni a hozzá illő kendőt.. 😬 Szóval jócskán megcsappant a ruhatáram kiválogatva a halal(hoz közeli) darabokat, s habár nem érzem úgy, hogy ízlésficammal rendelkeznék, mégis a lehetőségeimhez mérten nem mindig nézek ki úgy, ahogy azt elképzeltem. Persze én választottam meg minden, de mikor egy ideje ugyanazt a két nadrágot cserélgeted, akkor hadd nyaff-nyaff… 😄 

Alhamdulillah, amíg a darabok funkcióik szerint rendben vannak, addig kényelmesen járok-kelek. Ám ezt felhozva most rátérnék azokra a csendben megfigyelt, szőrszálhasogató emberkékre – férfiakat és nőket érintve egyaránt – kik fórumokon vagy fb csoportokban, oldalakon előszeretettel fikázzák a lehetőségeiben szegényebb testvéreiket. Mert persze szomorúan, de még az Iszlám világában is jócskán előfordulnak olyanok, akik ehhez értenek a legjobban, ahelyett hogy saját házuk táját söpörnék. És persze, hogy a nőkre szállva rá (pedig a férfiaknak is megvan a maguk hidzsábja!)

Sok lány, nő miután eltökéltté válik a kendő felvételében és erről büszkén készít egy szelfit, vannak ezek a jómadarak, akik nem a szándékot és az igyekvést látják meg, hanem hogy hol hiányos a kompozíciójuk, pl 

“túl szűk a felsőd, ez nem hidzsáb!” 

vagy 

“egy muszlimának nem kéne ilyen kihívó sminket hordania, szégyen” 

vaaagy a szélsőséges irányt idézve

“túl szép az arcod, el kéne takarnod vagy ne is rakj ki képet inkább”

A tunikák vahabita “szakértők” által megállapított megengedhetőségéről meg nem is ejtenék inkább szót. Csupán annyit, hogy van aki úgy gondolja, minden áron földig érő abayát hordj vagy inkább semmit. Azaz ennyi erővel inkább ne is menj ki a lakásból.

Ne értsetek félre, odáig vagyok értük! Egyszerű és kényelmes, de végtelenül elegáns és nőies. Ám nem mindenkinek adatik meg, hogy megvehessék ezeket a szép darabokat, a legegyszerűbb, jó anyagú abaya is körülbelül 5000-6000 ft-tól kezdődik itthon. S mint tudjuk, egyedülálló és férjes nők között is sajnos bőven vannak, akik nem engedhetik meg ezt a kényeztetést maguknak, max talán egy vagy két darab erejéig. De őszintén, ha van is egy ilyened, sok alkalmad nincs hordani, főleg nem az utcán, ami valamennyire fájó, mert tényleg úgy érzed magad benne, mint egy királynő. Én nem kaptam eddig sohasem beszólást alhamdulillah, de mikor Pesten élve ilyet hordtam egyszer a pár alkalom közül és pont a kerületemben, ahol sok muszlim él, vagy öt izomagyú állat hergelte fel magát a látványomon és ment az arabozás egymás közt dörmögve. Közel laktam így nem volt vészes, hazaértem épségben – bár ciki mód pont előttük esett le a topánkám talpa, ott hagyva mint egy névjegyet – viszont megijedtem kicsit tőlük és lényegében egy lehetséges hasonló eset tart vissza a hordásában, mintsem kizárólag a “kultúraellenessége” zavarna.

Azt hozzáfűzöm, egy abaya vételét azért mégsem olyan nehéz megoldani, a butikok mellett vannak online bazárok is ahol a szemfülesek sok jó mindent levadászhatnak jó áron… 😉 Aki keres, az talál.

Természetesen, csinosként mutatkozni és egyszerre visszafogottságunkat megőrizni ezerképp megoldható, nem kell ehhez feltétlen abaya+fejkendő kombó, bár borzasztóan praktikus. Mindegy mit hordunk igazából, míg a kisugárzásunkkal azt a tisztaságot és megbízhatóságot vetítjük ki, amit az Iszlám is képvisel. 

A fokozatosság is eme vallás része, mély vízbe lökés nincs és tilos is, úgyhogy imádkozhatunk napi ötször és tarthatjuk a Ramadánt, de ha másokat a külseje miatt bírálunk, az felszínes szívre világít rá és értelmét veszti az előbb felsoroltak végzése. Nőkként hajlamosabbak vagyunk ez alapján a másikat kritizálni, hasonlítgatni magunkat a másikhoz, vagy fordítva, a természetünkben van, tudjuk. Ám ha muszlima vagy, született vagy konvert, pont tudhatnád hogy a külsőség korántsem első. Ezt mindig jó megbeszélni újra és újra.

Meg azt is, hogy a jó karakter része nem a szegényes vagy gazdag öltözködés, hanem az ápoltság.

Belül és kívül egyaránt. Korábban fejtettem ki szót már a lélek ápolásáról mely az ítélkezés elhagyását is magába foglalja (előzményért klikkelj), a külső ápoltság viszont a jó benyomást, illetve a saját és a másikunk komfortérzetét szolgálja. Itt nem szépségtermékek tömkelegének használatát értem, de akármit is viseljünk, a pedánsság elvárt dolog. A mecsetbe vagy állásinterjúra sem illik hónaljszaggal bemenni, valamint az sem véletlen, hogy az imát mosdás, azaz a wudu előzi meg. 

Egy leheletnyi, lágy parfüm vagy egy kis alapozó, szemceruza is mehet, nem lesz ettől senki “rossz csábító”, mindenkinek szíve joga, hogy akarja megélni az iszlámját. Szintén személyes véleményemként viszont még elmondom, hogy ha valami mellett letettük a voksunkat, jobb nem ellentmondásokba keveredni, mert így nem csak mások, de mi magunk sem fogjuk magunkat komolyan venni és pláne nem azt, amit reprezentálunk. 



A lényeg, hogy egy nővel akkor bánnak hercegnőként, ha tisztában van saját értékeivel. Mikor tudjuk, hogy valami értékes kerül a birtokunkba, első, hogy óvni akarjuk és olyan helyre tenni, mely méltóbb a többinél. Ha kapsz egy szép drága ékszert, nem hagyod elől az asztalon, nehogy elkallódjon vagy megsérüljön, így beteszed egy dobozba vagy ládikóba, vagy egy olyan rekeszbe, ahol tudod, hogy biztonságban van. S ha előveszed néha, láthatod, ugyanolyan szemet gyönyörködtetően ragyog, mint a legelső nap mikor megláttad.

Fontos olyankor neked a doboz vagy a rekesz kinézete?